Szinte nem telik el olyan hét mostanában, amikor ne hallanánk valamilyen hírt Észak-Koreával kapcsolatban. Engem azonban egy olyan bejegyzés ragadott meg, ahol az író szemlélteti személyes Koreával kapcsolatos élményeit, és azt taglalja, hogy milyen bizarr és nyomasztó volt ott lenni. Kihangsúlyozza, hogy nincsenek őszinte emberek, nem lehet velük beszélgetni, mert egy bemagolt szöveget mondanak, és nincsen saját véleményük. Ennek a jelenségnek a (vallás)történeti hátterére szeretném ráirányítani a figyelmet.

 Az elnyomott emberekről lesz szó, akik a koreai társadalom számottevő részét alkotják. Az emberek sokaságának kifejezésére a minjung szót használják a koreai nyelvben, ami szó szerint azt jelenti embertömeg. Lehetetlen ezt a fogalmat egzaktul meghatározni. Folyamatosan változik, módosul és különböző történelmi helyzetektől is függ a jelentése. A minjung fogalom szintén megtalálható a teológiában, a szociálpolitikában, minden tudományterületen speciális jelentéssel bír. Ha egy általános fogalom meghatározást szeretnék adni, akkor két rövid definícióval tudjuk leírni. Az egyik szerint a minjung a történelem tárgya, szociális valóság, illetve jelentheti az elnyomott embereket is. Az elnyomás lehet gazdasági, politikai, vagy kulturális. Most a célom, hogy két példán keresztül – a koreai maszk tánc és egy népmese - bemutassam, miként dolgozzák fel az elnyomást a kultúra segítségével.

A koreai társadalom hierarchikus felépítésű, az emberi kapcsolatokat az alá-fölérendeltségi viszony határozza meg. A koreaiak a következőképp különböztetik meg kapcsolataikat egymás között; úr-szolga, tanár-diák, öreg diák-fiatal diák, férfi és nő stb. Ezek a kapcsolatok az engedelmességen alapulnak, mindig a fiatalabbnak, a gyengébbnek kell tisztelettel lenni a felette álló iránt. Nincs egyenlőség. A koreai társadalom úgynevezett „monológ társadalom”, amelyből hiányzik az emberi dialógus. A hierarchia tetején a király, az uralkodó áll, még a minjung a rangsor legalján helyezkednek el. Az uralkodók úgy tekintettek rájuk, mint azokra a munkásokra, akik jövedelmet jelentettek számukra és gazdaságilag teljesen kihasználták őket. A minjung a munkásosztály tagja, a halászok, a földművesek, akik semmilyen hatalmat nem birtokolnak. Az uralkodók is semmibe veszik őket, és a minjung saját magáról is azt gondolja, hogy nem játszik meghatározó szerepet a társadalomban. A 20. század elején felállítottak különböző társadalmi modelleket, amelyekben a minjungnak nagy szerepet tulajdonítottak. Azt mondták róluk, hogy ők lehetnek a változások elindítói, és rajtuk keresztül lehet megérteni a koreaiak identitását. Ezek a modellek azt javasolják, hogy a társadalmi változás forradalom útján valósulhat meg, és ez vezetett arra egyeseket, hogy szerintük a minjungnak kell a forradalmat végrehajtani, mert bármely külső hatalom beengedése, csak egy újabb elnyomáshoz vezetne. Korea történelmét elnézve világossá válhat, hogy alig volt olyan időszak a történelmükben, amikor ne lettek volna alárendelve más hatalmak akaratának (Kína, Japán, a nyugati hatás és a mai napig jelenlévő katonai diktatúra).

A koreai kultúrában megfigyelhetjük azt, miként dolgozzák fel a zenében, a táncban, a népmesékben azt a kettősséget, amely a hierarchikus társadalom összetételből fakad, amely az elnyomók és az elnyomottak közötti feszültségből, konfliktusból ered, amikor a jó a rossz ellen, az osztály az osztály ellen küzd. Ezek a történetek azt mondják el számunkra, hogy a minjungnak is vannak álmai, vágyai, amelyben elnyeri a történelem feletti irányítást.  

 Két példa kiragadásával szeretnék ízelítőt adni arról, hogy miként lehetséges a kultúrán keresztül az elnyomás feldolgozása, anélkül, hogy bármilyen következménye is lenne. Az egyik a koreai maszk tánc drámák, melyek az ország minden részében megtalálhatóak. Ez a szokás a mai napig megmaradt és nagyon népszerűek, közkedveltek a turisták számára is. A maszk táncot az első telihold alkalmával, Buddha születésnapján, vagy a Dano fesztivál keretén belül láthatja a közönség. A tánc drámák nem csak maszkos embereket vonultatnak fel, hanem állatokat és természetfeletti létezőket is megformálnak, mindezt drámai tartalommal fűszerezve. Ezek a népmesei drámák az alacsonyabb osztályok az elnyomásból fakadó frusztrált érzéseit fejezi ki. Megmutatja a hétköznapi emberek érzéseit, és a társadalmi problémákat, például olyan szerzeteseket, akik figyelmen kívül hagyják az előírásokat, vagy olyan férfiakat, akik elhagyták feleségüket egy másik nő kedvéért. Jelenleg 13 különböző maszk tánc van, melyek régiónként eltérnek egymástól, de a témák alapvetően megegyeznek: ördögűzés, rítusok, rituális táncok, emberi gyengeségek paródiája, társadalmi problémák, a kiváltságos osztály nevetségessé tétele. A színdarab 11 jelenetből áll és három fő történet található meg benne. Az egyik történet egy idős buddhista szerzetesről szól, akit megkísértett és elcsábított egy csinos fiatal lány, de végül elhagyja a szerzetest. Egy másik történet három előkelő, nemesi származású fiútestvérről szól, akik tanultak volt, magasan képzettek, de távol álltak attól, hogy megértésék a hétköznapi emberek világát, problémáit. Nem látták azt, ami körülöttük történik, mert belefeledkeztek a saját világukba és a fennálló rendszerbe. Ez a történet a minjungok számára bátorságot ad ahhoz, hogy harcoljanak a változásért és a szabadságért. A harmadik alap történet a maszk tánc drámán belül egy idős pár újraegyesüléséről szól, akiket a háború évekre elválasztotta egymástól. Az újra találkozás alkalmával elmondták egymásnak mi történt velük a külön töltött idő alatt. Az idős hölgy azonban a férjét egy fiatal lánnyal találta az ágyban, amely felbőszítette őt, és hirtelen indulatból megölte férje ágyasát. Ez a szomorú történet is a minjungok életére utal; az éhínség, a nélkülözés, a szegregálás, a kizsákmányolás.

Az emberek gondolkodásáról sokat elmond a mondavilág tanulmányozása. A történetek egyszerű morális elveket tartalmaznak. Számos szempontból lehet a meséket értelmezni, köztük társadalmi-gazdasági aspektusból is, amit gyakran alkalmaznak. Végül egy koreai népmesét szeretnék ismertetni, amely két fiútestvérről szól. Ez a történet a 19. század folyamán terjedt el. Az idősebbik testvér Nolbu, aki gazdag, önző, zsarnok ember. Öccse Heungbu úriember, szeretetteljes, segítőkész és szegény. Egy napon Heungbu megmentett egy megsérült fecskét és jutalmul egy kicsi fehér magot kapott. Amikor elültette a magot öt óriás tök kelt ki belőle. Heungbu és családja kettévágták a tököt és rengeteg aranyat, ezüstöt, ékszereket, ruhákat, egy nagy házat szolgálókkal és hegyi rizst találtak benne. Heungbu hirtelen gazdag lett. Nolbu erre féltékeny lett és szándékosan megsebesített egy fecskét, aztán bekötözte a sebét. Ő is kapott egy magot, elültette, de amikor kinyitotta a tököt a gazdagság helyett őt békák, kígyók, rovarok, és manók támadták meg. Végül özönvíz most el a házát és minden tulajdonát. Nolobu viselkedése ellenére Heungbu meghívta, hogy lakjon nála, és a két család együtt élt egymással boldogságban. Ennek a történetnek a legfontosabb üzenete, jelentése, hogy az istenség jutalmazza meg, vagy bünteti meg az embert. A fő téma a mesében az igazságosság kérdése. Az idősebb testvér szimbolizálja az elnyomó, zsarnok hatalmat, míg Heungbu a minjungok helyzetét, szenvedéseit jelképezi, akik nem érdemlik meg a szegénységet, és arra vágynak, hogy az igazságosság legyen az uralkodó a társadalomban. Amint a történet vége is jelzi, a cél az lenne, hogy a két osztály egyesüljön egymással, ne legyenek különbségek.  

Bár a történetek szomorúak és tanító jellegűek, mégis vicces formában teszik, ezáltal pedig képesek a saját helyzetükön nevetni. A maszk tánc segít az embereknek feldogozni ezt az abszurd világot. Egy felszabadulást nyújt a nyomás alól, amelyben élnek. Felszabadulnak anélkül, hogy bármi konkrét változás történne a mindennapi életükben. A maszk tánc lehetővé teszi a minjungoknak, hogy a tökéletlen világot humorral és nevetéssel dolgozzák fel és ne essenek kétségbe a helyzetük miatt, és ami bátorságot is ad harcolni a változásért. Egy igazságos világért, ahol béke van. Ezek adnak teret a messianisztikus mozgalmaknak, ami egy másik téma.